Tehát, talán Te is ismersz ilyet, aki mondjuk Facebookon folyton szóváteszi, hogy pl. a férfiak mennyiiireee de mennyire megbízhatatlanok és szemetek. Akinél ez ismétlődik hónapról honapra akár, felmerül ez a gyanú, (tudattalan módon) talán "direkt" csinálja, hogy újra és újra megerősíthesse az ő világképét, vagyis hogy 'mindenki megbízhatatlan'/'nincs normális férfi/nő e Földön".
Keresi kutatja az ilyen embereket, és igyekszik róluk bebizonyítani, hogy megbízhatatlanok vagy hogy mennyire "szemetek". 

Szóval nem a fiúkkal, vagy a lányokkal van a baj, hanem azzal, aki ezt az igét hírdeti... szinte legtöbbször boldogabbnak látjuk az ilyen embert mikor arról mesélhet, hogy mennyire átverték a fejét.. ("Á tudtam én, hogy nincs egy normális férfi/nő sem a világon")... a kapcsolatáról sem mesél olyan vidáman, mintsem ezekről a csalódásokról..

 

A Facebook egyébként is tökéletes játszótér arra, hogy folyton mindenféle agyafúrt módon üzenjünk nyílvánosan mindenkinek, hogy "figyeljetek rám, velem történik valami, jól lássa mindenki, de ha beleszólsz, én szóllak le" ("Mi a baj? - Nem akarok róla beszélni. Hagyj.")

de ez már egy másik téma...

 

Ui. Ja meg mostmár az ask.fm is ilyen játszótér, ahol mindenki kéretheti magát (Visszakérdezel?*.*) vagy elmúlaszthatja ingeréhségét azzal, hogy idétlen kérdésekre válaszol és addig is úgyérzi, hogy törődnek vagy foglalkoznak vele.. pedig csak blöe. áh.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Felhasznált irodalom: Eric Berne: Sorskönyv